Jól van, de gyengén teljesít a magyar IT Az IVSZ IT Piaci Felmérés 2007 a pilot és niche piacokban rejlő lehetőségekre hívja fel a figyelmet
Hír küldése
A hazai IT piac szerkezete egészséges, ugyanakkor a régió legszerényebb növekedését produkálta 2006-ban.
A tanulmányt az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) 2007-ben második alkalommal készített el az IDC Magyarország közreműködésével. Az IVSZ IT Piaci Felmérés 2007 átfogó számai szerint a magyarországi végfelhasználó szervezetek 2006-ban mintegy 565 milliárd forintot költöttek külső informatikai beszállítókra. Ez 2005-höz képest 9,3 százalékos növekedést jelentett, ami meghaladta a GDP növekedésének 3,9 százalékos szintjét. Ebből 43 százalékot költöttek informatikai szolgáltatásokra, 41 százalékot hardver eszközökre, a szoftverlicencekre fordított kiadások pedig az összes költés 16 százalékát tették ki.
A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és az informatikai szolgáltatásokból származó - az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló - árbevétel 2006-ban elérte a 839 milliárd forintot, míg 2005-ben ez a szám 743 milliárd forint volt. Az exportot is magába foglaló teljes informatikai árbevétel 2006-ban 1622 milliárd forintot tett ki, így a vállalatok informatikai export árbevétele 2006-ban - az egy évvel korábban realizált 602,1 milliárd forinthoz képest - tavaly elérte a 783 milliárd forintot. Ennek közel 90 százalékát a Magyarországon gyártott és exportált hardver termékek - például külső tárolórendszerek, nyomatók, hálózati eszközök és személyi számítógépek - tették ki.
Tavaly a költségvetési szektor költötte a legtöbbet külső informatikai beszállítókra, összesen 113 milliárd forintot, ami az összkiadások mintegy 20 százalékát tette ki. Ugyanakkor ez a vertikális piac bővült a legkevésbé, 4,9 százalékos növekedése az infláció alatt maradt. Második helyen a távközlési, IT és média vállalatok álltak (19,8 százalék) 12,2 százalékos növekedéssel, harmadik helyen pedig a pénzügyi szektor (18,6 százalék), a legnagyobb, 13,2 százalékos növekedéssel.
A magyarországi informatikai piac mérete szerint a negyedik volt a kelet-közép európai régióban az orosz, cseh és lengyel piacok mögött, ugyanakkor az euróban mért növekedési rátája alapján 2006-ban a legkisebb, 2,8 százalékos növekedést érte el az összehasonlításban szereplő 11 ország (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Bulgária, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Oroszország) között. Az informatikai költések megoldások szerinti szerkezete alapján a hazai IT piac fejlettnek tekinthető. A 2006-os gyengébb év nem csak a romló gazdasági környezettel, hanem az IT piacra jellemző ciklikussággal is magyarázható, így van arra kilátás, hogy 2008-tól újabb növekedési szakasz következhet.
A tanulmányból kiderül továbbá, hogy a cégméret szerinti összetételét vizsgálva a hazai IT piac struktúrája az általános hazai piaci szerkezettel ellentétben, teljesen egészséges. Itt az informatikai kisvállalatok (10-49 fő) 31,6 százalékot, a közepes cégek (50-249 fő) a konszolidált piac 27 százalékát, míg a nagyvállalatok (250 fő fölött) 25 százalékos piacrészt tudhattak magukénak. A 3-9 főt foglalkoztató cégek a piac 13,5, míg az 1-2 fős vállalkozások 2,8 százalékát fedték le.
